Facebook oldalunk

Facebook

moghioros liceum kapu logo

Kedves egykori évfolyamtársak, tisztelt tanáraink!

Szeretettel üdvözöljük a nagyváradi “Al. Moghioros” liceum 1980-ban végzett

valamennyi kedves diákját és egykori tanárát!

Érdemes és hozzánk méltó tudni, mi történik velünk, körülöttünk, értünk

Üzenet egykori iskolámba

 

"Június volt s ujjongtunk, nincs tovább
Most gyertek szabad mellű örömök
S pusztuljatok bilincses iskolák.

 

De elcsitult a jókedv-förgeteg
S helyére ült a döbbent némaság:
Köröttünk már az Élet csörtetett.

 

Óh, ifjui, szent megjózanodás,
Komoly, nagy fény, hős férfiú-szerep
Emléketek ma is milyen csodás..."

 

Ady Endre

ady3   g

 

 

Nagyvárad legjelentősebb magyar középiskolája
Iskolánk története
Nagyvárad legjelentősebb magyar középiskolája, az Ady Endre Líceum, annak az Orsolya-rendi zárda iskolának a jogutódja. Hosszú utat tett meg az ősi schola a több mint kétévszázados története során.
7. Szent László Napok – Immáron tradíció
Szent László Napok 2019
2019 június 24 - 30. További informaciók hamarosan.
Ha segíteni kívánod iskolánkat
Alma Mater alapítvány
Ha segíteni kívánod iskolánkat jövedelem adód 2%-val, töltsd ki az alábbi űrlapot és juttasd el az iskola titkárságára vagy Závodszky Tamásnak:

Iskolánk története

moghioros liceumNagyvárad legjelentősebb magyar középiskolája, az Ady Endre Líceum, annak az Orsolya-rendi zárda iskolának a jogutódja. Hosszú utat tett meg az ősi schola a több mint kétévszázados története során.

Az Orsolya-rendet Szentzy István babolcsai apát telepítette Nagyváradra. Ő volt az, aki 1771 márciusában 20 ezer forintot adományozott az Orsolya-apácáknak egy leánynevelő intézet fenntartására, és ugyanakkor nyolcezer forintért házat vett számukra a Fő utcán. Ez volt a későbbi refektórium és a konyha körüli rész. Az első hat apáca 1771-ben érkezett Kassáról, szeptember 13-án ünnepélyes körmenettel kísérték őket a zárdába. Az utcára épített kis fatornyos templomot 1774. október 29-én szentelték fel, ennek 240. évfordulóját ünnepelhetjük ebben a hónapban.

A templomtól északra, a refektóriumhoz épített klauzúra épülete 1773-ból való, akárcsak a templomtól délre levő sarki rész. Szaniszló Ferenc püspök építtette fel 1858-ban a klauzúrához északról csatlakozó, klasszicizáló stílusú zárdarészt. Ekkor nyertek gotizáló kiképzést a már meglévő épületek a Szent Anna-templommal egyetemben. Győrffy László nagyprépost hagyatékából építették meg az Apáca (a későbbi Szilágyi Dezső, ma Moscovei) utcai tizennégy tengelyes részt. Akkoriban a Fő utcai utolsó zárdaépülettől az Úri utca sarkáig egy kőkerítés húzódott, ezt 1888-ban lebontották, hogy felépítsék a sarki telekre a már említett kaszinóépületet.

A továbbiakban is többször alakítgatták, bővítették a zárda épületállományát, leginkább az udvarban. Amikor 1905-ben üzlethelyiségekké alakították a zárda földszinti részét, beépítették a templom melletti zárt kocsibejáratot is, valamint a tőle északra levő kiskaput, amely a máig meglévő – de már használaton kívüli – lépcsőházhoz vezetett. Szerepüket az Apáca utcai nagy- és kiskapu vette át. Az utóbbit 1930-ban kiszélesítették, és gotizáló díszítéssel látták el.
Az első képeslapon közvetlenül a templom mellett jól látható az egykori zárt kocsibejárat, ezt alakították át 1905-ben üzlethelyiséggé. A második képeslapon már ennek az üzletnek, Tátray Gusztáv rövidáru- és kézimunkaüzletének a portáléja látható a fényképezésre összesereglett emberekkel együtt.

A Szent Anna-templom homlokzata 1858-ban kapott gotizáló kiképzést, miközben a templombelső barokk stílusú maradt. A bejárat fölött egy háromszögű márványtábla található az alábbi szöveggel: „AeVI / ternIDeI / CVLtVI, et bea- / tae Annae honorI, sV- / per-IsfaVentIbVs, eXtrVIfeCIt / Stephanvs SzentzI, Abbas BabolChen- / sIs, Cantor et CanonICVs VaraDIensIs.” Jelentése: Az örök Isten imádására és Szent Anna tiszteletére az égiek segítségével állíttatta Szentzy István babolcsai apát, váradi éneklő kanonok.

A kapubejárattól balra, körülbelül egy méterre a járószint fölött a falban egy kis márványtábla arról tudósít, hogy „Ezen vonásig emelkedett a kiáradt Körös vizének magassága 1851. Aug. 13-án.”

Működése az Orsolya-rend vezetése alatt álló elemi iskolával kezdődik, ahol leánygyermekek nevelése és oktatása folyik.  Majd 1856-tól tanítóképző létesül, ahonnan százával kerülnek ki a keresztény hitet és szeretetet hirdető és azt tanítványaiknak továbbadó pedagógusok. Párhuzamosan ezzel, a múlt század végétől, az intézmény polgári leányiskolával bővül. Az I. világháború és az azt követő fordulat megakasztja az intézmény egyenes vonalú fejlődését, sőt az 1920-as évek derekától az iskola sorvadásának indul, alig tud megbirkózni a léttel.

A II. világháború az iskola történetének, újabb jelentős állomása. A szűkös esztendők ellenére újra „kivirágzik”, újra megindul a tanítóképzés a régi hagyományokat folytatva, s a leánylíceum is megnyitja kapuit. 1944 után az ateista-kommunista rendszer térnyerésével a régi katolikus almamáternek fel kell adni „hadállásait” és hagyományos nevelési módszereit.

Az új korszakban, a nevelés hivatásában bízva, az új iskola megpróbál helytállni, „úszni az árral szemben”. A diktatúra szorításában is igyekszik a hivatás erejével hitet és erkölcsöt megőrizni, eredményeket elérni, utat mutatni, nemzedékek jövőjét formálni. Az embert próbára tevő korban a megmaradás lehetőségének megannyi tanújelét mutatta fel az új intézmény, számtalan megvalósításon s eredményen keresztül. Így jutottunk el a hatvanas éveken keresztül a románokat s magyarokat egyaránt sorvasztó 80-as évekig, a keserű birkózás már-már kilátástalannak tűnő periódusáig. S ekkor jött a változás: 1989 decembere, amely kezdetben bizakodó örömmel töltött el, a jövő ígéretének eufóriájával. S ahhoz, hogy céljaink, szándékaink valóra válhassanak, vállalnunk kell az újért való küzdés „keserű kenyerét”, az emberi Szép és Jó érdekében:

ady3

 Intés az örzökhöz

 

„Ma sem engedik feledni
Az ember Szépbe-szőtt hitét
S akik még vagytok őrzőn, árván,
Őrzők: vigyázzatok a strázsán.”

 

Ady Endre

Ez történt velünk ...

az érettségi ballagásunk óta eltelt évtizedek tükrében és kronológiájában
20. éves találkozó

20. éves találkozó

A 20. éves évfolyamtalálkozó Nagyváradon került megrendezésre 2000 májusában a Tempo-Klubban. Sokan voltunk és nagyon sok volt a mesélni valónk. Az “elsö” 20 év alatt rengeteg minden történt: politikai...

Tovább...
25. éves találkozó

25. éves találkozó

A 25. éves osztálytalálkozók Nagyváradon kerültek megrendezésre 2005 májusában. Sokan voltunk és nagyon sok volt a mesélni valónk. És már tudtuk, jól tudtuk, mit jelent: találkozni... A 20. éves találkozó...

Tovább...
30. éves találkozó

30. éves találkozó

Örömmel értesítünk benneteket, hogy a 30-éves évfolyam találkozónk szervezése elörehaladott állapotba került, a véglegesnek tekinthetö időpont 2010 május 22.-e, Pünkösd szombatja. Osztályfönöki órák délelött...

Tovább...
35. éves találkozó

35. éves találkozó

A mindenit, mekkora buli volt!!! - Kattints ide! Örömmel értesítünk benneteket, hogy a 35-éves évfolyam találkozónk lezajlott,...

Tovább...
Keressük a 40. évfolyam találkozó...

Keressük a 40. évfolyam találkozó...

Csak egy rövid kérdés... Felvetödött bennünk a gondolat, hogy hol is rendezzük meg a rohamosan közeledö 40. évfolyam találkozónk bankettjét. A helyszin végleges kiválasztása fontos a szervezés szempontjából,...

Tovább...

Blog legújabb üzenete

K. László emlékére

"...korán reggel kell a szerelemre gondolni mikor még harmatos a női test...", mondja a költő, és milyen igaza van! No de mikor gondoljunk az eltávozottjainkra?! Nagy szerencsénk van, hisz nem kell ezen töprengnünk, mert ŐK, a mostmár örökké szépek mindég velünk vannak, maradnak, bennünk élnek, ahogy mondani szokás, bár én inkább azt mondanám, hogy látjuk őket, a lelkünkkel látjuk őket az elvesztésük által okozott begyógyíthatatlan sebeinken keresztül...

Bővebben ...

A vendégkönyv utolsó bejegyzése

Rettegi Márta

köszönet a computer zseniknek ezert a honlapert. nagyon jo erzes volt ujra nezni a regi kepeket. de nagyon kerek mindenkit hogy meg több fotot keszitsetek. en nem tudok mindenütt ott lenni a kameraval ! (amint lattam az elmult evek fotoinak 70% a az en gepemböl szarmazik.) - az is igaz hogy ki mas , ha nem a fotos lanya keszitse a legtöbb kepeket! iden is csipkedni fogom magam. ölellek mindnyajatokat

2015. április 13. hétfő

Várad és a Holnaposok

A Holnap irodalmi antológia Nagyváradon, 1908-ban és 1909-ben megjelent 1. és 2. kötetét a modern magyar irodalom kiindulópontjaként, Ady szavaival, a "magyar lelkek forradalma"-ként emlegetik az irodalomtörténészek.

1908 tavaszán több nagyváradi fiatal költő és író tervezte egy irodalmi társaság megalakítását. Ehhez az adott végső lendületet, hogy 1908 februárjában a Premontrei Főgimnázium tanáraként Váradra érkezett Juhász Gyula. Hamarosan kialakult az írógárda a hét költő – Ady Endre, Babits Mihály, Balázs Béla, Dutka Ákos, Emőd Tamás, Juhász Gyula és Miklós Jutka - részvételével. Ők mindannyian Ady feltétlen hívei voltak.

1908. április 1-jén történt meg a társaság névválasztása. (Korábban Göncölszekér és Hétmagyarok is szerepelt lehetséges címvariánsként, a hét poétára utalva) Adyt, aki aznap érkezett vonattal, sürgették, mire fáradtan csak annyit mondott: „Hagyjuk most, majd holnap.” Erre egyhangú felkiáltással szavazta meg a társaság „A Holnap” elnevezést.

Céljuk az volt, hogy a Budapestre központosuló kulturális élet mellé egy másik, a konzervatív irodalmi szemlélettel szemben haladó, modern vidéki centrumot hozzanak létre. Ennek leginkább a mind gazdasági, mind kulturális szempontból legdinamikusabban fejlődő Nagyvárad felelt meg. Nagyváradot ekkor már pezsgő szellemi élete miatt mint „Körös-parti Párizs”-t emlegették.

1908. október 14-én volt a társaság hivatalos alakuló ülése az EMKE kávéház (a mai Astoria) különtermében. Ady beszédet tartott, melyben arról is szólt, hogy „A Holnap nem akar mindenáron forradalmiaskodó szervezet lenni”. Ekkor választották meg Dénes Sándort a társaság elnökévé. A Holnap ügyeinek intézésével pedig tíz tagot bíztak meg. (Ők Miklós Jutka kivételével az antológia résztvevői, valamint dr. Berkovits René, dr. Dénes Sándor, dr. Sarkadi Lajos és Nagy Mihály voltak. Titkárnak Dutka Ákost és Juhász Gyulát választották.) Sok képzőművész is belépett a társaságba, például Balogh István és Tibor Ernő (aki tárlatot is rendezett A Holnap égisze alatt), továbbá irodalomkedvelők, mecénások is szép számmal tagjai lettek.

Üzenetek


Konfuciusz mondása

konfuzius

A Kelet egyik legismertebb bölcse volt Konfuciusz, más néven Kung-Fu-Ce mester, akiről később egy egész tant, a konfucianizmust elnevezték, s akinek gondolatai - bár nem volt vallásalapító - több mint két évezredre gyakoroltak jelentős szellemi hatást Kína egészére.

 

 

"Amit a felsöbbrendü ember keres, önmagában találja meg, amit a kis ember keres, másokban találja meg."

40. évfolyam találkozó

Idöpont:
2020-05-30
, 20:00 h

Ennyi van még hátra a találkozóig:



Countdown
expired

Aktuális idöjárás

Mai adatok:
31°C
Légnyomás: 1.021 hPa
Szélirány: NyÉNy
Szélsebesség: 7 km/h
Helyi idő:2019-06-26 05:33:00