Váradi linkek

1908 tavaszán több nagyváradi fiatal költő és író tervezte egy irodalmi társaság megalakítását – Ady Endre, Babits Mihály, Balázs Béla, Dutka Ákos, Emőd Tamás, Juhász Gyula, Miklós Jutka részvételével. Ők mindannyian Ady feltétlen hívei voltak. 1908. április 1-jén történt meg a társaság névválasztása. Adyt sürgették, aki aznap érkezett vonattal, s fáradtan csak annyit mondott: „Hagyjuk most, majd holnap.” Erre egyhangú felkiáltással szavazta meg a társaság „A Holnap” Irodalmi Társaság elnevezést. Céljuk az volt, hogy a Budapestre központosuló kulturális élet mellé egy másik, a konzervatív irodalmi szemlélettel szemben haladó, modern vidéki centrumot hozzanak létre. Ennek leginkább a mind gazdasági, mind kulturális szempontból legdinamikusabban fejlődő Nagyvárad felelt meg. Nagyváradot ekkor már pezsgő szellemi élete miatt, mint „Körös-parti Párizs”-t emlegették...

Diósadi Ady Endre (Ady András Endre, Érmindszent, ma Adyfalva (románul Ady Endre), 1877. november 22. – Budapest, Terézváros, 1919. január 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja. A műveltségről, irodalomról írt cikkei a fejlődést és a haladást sürgetik. Költészetének témái az emberi lét minden jelentős területére kiterjednek. Hazafi és forradalmár, példamutató magyar és európai. A szerelemről vagy a szülőföldjéről írt versei éppoly lényeges kifejezései az emberi létnek, mint a szabadság, az egyenlőség, a hit vagy a mulandóság kérdéseiről írott költeményei...

A város minden gyermeke számára a váradi labdarugás több évtizedes története kiapadhatattlan lángként lobog egy - ennél bizony sokkal - szebb múltat is megélt klub személyében. Sokan emlékeznek még a régi idök sikereire, például arra, hogy 1943 öszén a legendás Puskás "Öcsi" Ferenc Nagyváradon játszotta az elsö bajnoki meccsét a NAC ellen. Amikor elérkezett az indulás, Öcsi mamája is készülődött. "No fiam, mit csomagoljak még? Messze van Nagyvárad. Megéhezel odáig." Aztán elgondolkozva így folytatta: "Ugye megmondtam én neked édes fiam, hogy a futballt ne hanyagold el, még sokra viheted..." Milyen igaza lett...

Nagyvárad legjelentősebb magyar középiskolája, az Ady Endre (Al. Moghioros) Liceum, annak az Orsolya-rendi zárdaiskolának a jogutódja, amelynek alapjait 1771-ben Szentzi István kanonok tette le. Hosszú utat tett meg az ősi schola a több mint kétévszázados története során. Működése az Orsolya-rend vezetése alatt álló elemi iskolával kezdődik, ahol leánygyermekek nevelése és oktatása folyik. Majd 1856-tól tanítóképző létesül, ahonnan százával kerülnek ki a keresztény hitet és szeretetet hirdető és azt tanítványaiknak továbbadó pedagógusok. Párhuzamosan ezzel, a múlt század végétől, az intézmény polgári leányiskolával bővül...

Mogyorós Sándor, Alexandru Moghioroş (Nagyszalonta, 1911. október 23. – Bukarest, 1969. október 1.) magyar munkásmozgalmi aktivista. Géplakatosként kapcsolódott be a munkásmozgalomba (1929), az illegális KISZ központi bizottságának tagja (1932-35). A Zsil-völgyi bányászok közt és a resicai üzemekben kifejtett tevékenységéért összesen tíz év börtönbüntetést szenvedett (1935-44), kiszabadulva az RKP vezetésében viselt tisztségeket. Mint a párt küldötte az MNSZ székelyudvarhelyi kongresszusán a nemzetiségi jogegyenlőségről beszélt (1946), de ezt meghazudtolva 1959-ben már azt állította...

A mai város több település egyesüléséből alakult ki. A legrégebbi a várból és közvetlen környékéből álló Váralja, a Sebes-Körös bal partján. A török korszak lejárta, 1692 után az újjáépülés nyugati irányban haladt. 1714 tavaszán az osztrák hadügyi tanács kitelepítette a lakosságot a vár előteréből ötszáz méternyire nyugat felé, így alakult ki Újváros. A vár és Újváros közötti téren jött létre a Nagypiac, a mai December 1. tér. A török pusztítás előtt e területen Péntekhely és Szombathely község feküdt...

Nagyvárad (románul Oradea, németül Großwardein, szlovákul Veľký Varadín, latinul Magnowaradinum, jiddisül גרויסווארדיין) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján. Korábban Bihar vármegye központja volt. A település a régió legnagyobb városa. Neve a régi magyar várad (= kis vár) főnévből ered. A nagy előtag Kisvárdától különbözteti meg. Már a 11. században földvár állott itt. Monostorát I. (Szent) László király alapította...

A Szigligeti Színháznak otthont adó épület a bécsi Fellner és Helmer cég tervei alapján készült, s a város emblematikus épületei közé tartozik. Meghatározó eleme lett a 20. század legelején kialakult, szabálytalan kontúrú, festői Bémer (Piaţa Regele Ferdinand I.) térnek, mely mai képét a földszintes házak lebontása után sorra épített eklektikus és szecessziós paloták befejezésével nyerte el. A kőszínház megépítésének kérdése Nagyváradon nem a 19. század utolsó évtizedében merült fel először, hanem már jóval korábban is. Első ízben az 1820-as évek második felében buzdult neki a város a színházépítésnek, majd épp 30 év múltán, az 1850-es évek végén...